Eltelt egy hónap.Ma van az esküvőnk.Bonnie a koszorús lány.Csak a családot és a közeli arátokat hívtuk meg.Voltunk vagy húszan de elég volt ennyi.Baráti körben összeházasodtunk.A nászutunk még most is tart.Addig Bonniera Emily vigyáz.Amíg mi nem vagyunk otthon ő Londonban marad.
-Szívem mi ez a könyvszerű izé.-kérdezte Harry feltartva
-A naplóm.
-Minek az neked?
-Nekem már nagyon kell.Bonnienak fogom adni amint hazaértünk.
-És neki minek?
-Hogy írjon bele.
-Na ezzel sokra mentem.
-Mikor először találkoztunk akkor kezdtem el írni.De most hogy minden tökéletes már "kinőttem".Ezért Bonnienak adom és ha kedve tartja folytatja.
-Ja értem.Akkor ez valami szent könyv?-rakta le félve.
-Nem az csak nagy becsben tartom mert ezt anyukámtól kaptam.Benne van az ő élete addig míg nekem nem adta.Én folytattam és most továbbadom.
-Még sok üres lap lehet benne, olyan vastag.
-Az.Szinte mindenhova magammal viszem.
-Akkor ezért olyan nehéz a táskád.-elmosolyodtam és lefeküdtem.Ő is mellém feküdt.Egy ideig csak feküdtünk egymás mellett.Szörnyű hányinger és szédülés tört rám.Elrohantam a WC-be.
-Mikor ettem én pizzát?-kérdeztem magamtól.Leültem a földre mikor Harry jött be
-Minden oké?
-Persze.Csak lehet elrontottam a gyomromat.-a szemébe néztem, majd a nesze szeremre.-Hányadika van?
-6-a.Miért?
-Ja tényleg, ma van Bonnie szülinapja.Azért.-álltam fel-Mert azt hiszem terhes vagyok.
-Mi?Hogy hogy azt hiszed.
-Késik.És ugye mi voltunk együtt úgy kilenc napja.Gondolom most azért hánytam mert terhes vagyok.Mert ha a kajával lett volna baj akkor te is elrontottad volna a gyomrod mert ugyan azt ettünk.-hadartam egy levegővel
-Akkor lesz még egy pici babánk?-könnyes lett a szeme
-Nagyon valószínű.-örömében felugrott és boxszolt egyet a levegőbe.Majd szökdécselve ment a szobába.Én csak nevettem rajta de persze boldog voltam.Másnap reggel korán keltünk mert ma megyünk haza.Összepakoltuk a bőröndöket és Harry berakta a kocsiba.Addig én rendbe raktam a szobánkat.Visszaadtuk a kulcsot majd indulás előtt még sétáltunk egyet a tengerparton.Ennek ellenére reggel kilenckor indultunk és este nyolcra értünk haza.Bonnie már az ajtóban várt.Felkaptam és megpuszilgattam.Emilynek megköszöntem mindent és fájdalmas búcsút vettem tőle.Családosan leültünk a nappaliba.
-Kicsim.Szeretnénk mondani valamit!
-Jó de siessünk mert holnap ovi van.-ezt olyan komolyan mondta mint egy felnőtt
-Lesz egy kistestvéred!
-Jó, de ha lehet akkor lány legyen.-megpusziltam és lefektettem aludni.Én is megfürödtem majd gyorsan kipakoltam a bőröndökből.Fáradtan dőltem le aludni Harry mellé aki már horkolt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése